Csupán érdekességként gondoltam át az angolok dolgait. Nem is olyan ördöngös, csak akarni lenne szükség Magyarországon is a saját modellt felépíteni.
Irányítás
26. Minden rendőrségi szolgálatnak meg kell találnia az egyensúlyt a helyi közösséghez fűződő kapcsolatában. Ha túlzottan távol vannak, akkor elveszítik a helyi közösség támogatását, ami a bűncselekmények kinyomozásához és számuk csökkentéséhez kell. Másrészről a rendőrségnek meg kell őriznie függetlenségét annak érdekében, hogy a törvénynek elfogulatlanul és korrekt módon érvényt tudjon szerezni.
27. Nagy-Britannia rendőri erőit a Kormány, a rendőrfőnök és Rendőrhatóságok közötti hármas kapcsolatrendszer irányítja. Az utóbbiak a helyi rendőrbírókból, választott helyi tanácsnokokból és független tagokból álló bizottságok. Az a feladatuk, hogy kinevezzék a rendőrfőnököt, gondoskodjanak a rendőrség anyagi hátterének részleges biztosításáról, s biztosítsák, hogy a rendőrfőnök hatékonyan végezze munkáját. A rendőrhatóságnak jogában áll beszámoltatni rendőrfőnököt az irányítása alatt álló rendőri erők működéséről, s ha szükséges, a hatékonyság biztosítása érdekében kérheti a lemondását. A hatóság ülései általában nyilvánosak, a Hatóság a stratégiai tervezés során konzultál a lakossággal, s munkájáról éves jelentéseke ad ki.
28. A Rendőrhatóság a felelős azért is, hogy az irányítása alatt álló rendőri erő szolgáltatásaiban elérje a ’legjobb értéket’ azáltal, hogy megfelel a ’Legjobb Érték Teljesítmény Indikátorok’ (LÉTI-k) jelentős részének. A LÉTI-k több mutatót tartalmaznak arra vonatkozóan, hogy a rendőrség mennyire sikeres feladatai végrehajtásában, a bűnözés visszaszorításától kezdve a belső menedzsmenten keresztül a lakosságnak nyújtott szolgáltatások minőségéig bezárólag. Ezek a teljesítménymérő rendszerek segítenek biztosítani azt, hogy a rendőrségi tevékenység arányos maradjon, s ne kelljen feleslegesen egyes feladatokra összpontosítania a többi feladat kárára.
29. A rendőrhatóság biztosítja azokat az eszközöket, melyeken keresztül a helyi közösség, választott képviselői útján, beszámoltathatja a helyi rendőrséget és befolyásolhatja a helyi prioritásokat anélkül, hogy korlátozná a rendőrség operatív függetlenségét.
A helyi tanácsnokoknak és a többieknek gyakran olyan kapcsolatai vannak a helyi közösséggel, amilyenekkel a rendőrség nem rendelkezik. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a rendőri erők mérete és hatásköre (nagy kiterjedésű megyéket és városokat felügyelnek) olyan, ami nem teszi lehetővé a szomszédságok szintjén történő kapcsolattartást.
30. A 2000. évi, a Fajok közötti kapcsolatokról szóló Törvénymódosítás a rendőrhatóságokat és a rendőri erőket teszi felelőssé azért, hogy széles körű konzultációkat folytassanak a lakossággal, illetve, hogy biztosítsák az általuk szolgált közösségek megfelelő képviseletét a bizottságaikban.
Közösségi rendőri tevékenység, probléma-orientált rendőri tevékenység és a kibővített rendőri család
31. A XX. század közepe táján a rendőri erők jelentős része arra koncentrált, hogy gyorsan reagáljon az incidensekre és hatékonyan nyomozzon, ezt tekintve a legjobb módszernek a bűnözés visszaszorítására. Bár mindezek fontos szerepet játszanak a bűnözés elleni küzdelemben, magukban hordozzák annak a veszélyét, hogy a rendőri erők eltávolodnak attól a közösségtől, amelyet szolgálnak. A legjobb esetben a lakosság ritkán látja a rendőröket azokat az eseteket leszámítva, ha valami probléma merül fel, s nem érti a rendőri intézkedéseket; a legrosszabb esetben teljesen elidegenedik a rendőrségtől és úgy tekint rá mint egy problémára. Hasonlóképpen, a közösségi rendőri tevékenységet gyakran úgy tekintették, mint az ’igazi rendőri munka’, mint például a bűnügyi nyomozás ’felpuhított’ alternatíváját. Az elmúlt évtizedekben a rendőrségi erők a közösségek fokozottabb bevonásával keresték a megoldást erre a problémára.
32. A rendőrök mellet sok egyéb személy is részt vesz a bűnözés és a törvénytelenségek visszaszorításában. Ezek közé tartoznak a rendőrség által alkalmazott Közösségi Támogató Tisztek (KTT-k); a helyi önkormányzatok által alkalmazott börtönigazgatók, erdőkerülők, parkőrök; továbbá a magán biztonsági cégek személyzete. A közösségi rendőri tevékenység során minden lehetséges esetben fel kell használni ezt a kibővített rendőri családot a törvénytelenség és a bűnözés ellen.
33. E tevékenység középpontjában a közösségi közrendőrök állnak, akik egy adott közösségen belül járőröznek vagy egy adott szomszédságot felügyelnek. A közösségi közrendőrök nem képeznek önálló ágazatot vagy rendőrtípust, hanem olyan közrendőrök, akik az adott közösséget szolgálják.
34. A közösségi közrendőrök legfontosabb feladata az, hogy az életminőség fenntartásának biztosítása érdekében munkálkodjanak a közösségeken és szomszédságokon belül. Ez az áttétel azt jelenti, hogy többet tesznek a szimpla rendészeti feladatok ellátásánál. A bűnelkövetők hagyományos rendőri feladatnak számító letartóztatása csak egy részét érinti annak, hogy az egyes szomszédságoknak miért vannak bűnözési problémái. A közösségi rendőrtisztek fel vannak hatalmazva arra, hogy saját belátásuk szerint oldják meg a problémákat, s az a céljuk, hogy különböző eszközök alkalmazásával fenntartsák a nyugalmat. Ugyanazzal a hatáskörrel rendelkeznek, mint bűnüldöző kollégáik, de nekik az üzleti, társadalmi és egyéb partnerekkel fenntartott együttműködésre is összpontosítaniuk kell.
35. Ezeknek a probléma-orientált rendőri tevékenységeknek (PORT) az a célja, hogy azokat a problémákat kezeljék, melyek a bűncselekmények kialakulásához vezetnek, nem pedig csupán az adott problémákból eredő bűncselekményekre történő reagálás. Ez gyakran szükségessé teszi a különböző közösségi partnerek bevonását, például a közjóléti intézményekét a veszélyeztetett helyzetben lévő fiatalok foglalkoztatásában, az egészségügyi hálózatét a kábítószerrel való visszaélés kezelésében, az ingatlankezelőkét a tulajdoni károk gyors kijavításában, mielőtt még komolyabb problémákhoz vezetnének.
36. Aláhúzandó, hogy a közösségi rendőrtisztek integrált részét képezik annak a közösségnek, melyet felügyelnek. Beavatkoznak, nyomoznak, problémákat oldanak meg, s az elfogadott rendszereken és struktúrákon keresztül segítik egymást.
37. A közösségi rendőrtiszteket területi alapon helyezik ki, területi felelősséggel és elszámoltathatósággal. Mivel a közösségi rendőri kezdeményezések magját képezik, a közösségi rendőrtisztek gyakran olyan, tapasztalt tisztek, akik rendelkeznek az emberi energia és tőke felismeréséhez és mozgósításához szükséges rutinnal, tapasztalattal és képességekkel.
38. Említést érdemel, hogy időnként feszültség keletkezhet a rendőrség normál prioritásai és a helyi közösség prioritásai között. Például előfordulhat, hogy a rendőrség az olyan komolyabb bűncselekményekre kíván összpontosítani, mint a betörés, ugyanakkor a közösséget jobban foglalkoztatják a kevésbé komoly, de tartósan jelen lévő problémák, mint a grafiti vagy a rendzavaró fiatalok.
Ugyanakkor ezek a fiatalok az ’igazi problémát’ nem saját viselkedésükben, hanem a lehetőségek hiányában látják. A közösségi rendőrtiszteknek döntéshozataluk és szakmai ítéletalkotásuk során gyakran fel kell mérniük a különböző helyi prioritásokat is. A bűncselekmények számbavételén való túllépés, lehetséges következményeik megvizsgálása nagy jelentőséggel bír, mivel az áldozatok és a tágabb értelemben vett közösség számára gazdasági és életminőségi kérdéseket érint. Szükségünk van erre az információra a megelőzés prioritásainak meghatározásához, az áldozatok szükségleteinek kielégítéséhez, s talán a térségben folyó egyéb tevékenységekhez, mint például a gazdasági regenerációhoz és a lakáskörülmények javításához történő csatlakozáshoz is.
Partnerség a bűnözés és a törvénytelenség visszaszorításáért (PBTV)
39. A Partnerségeket a bűnözés és a törvénytelenség visszaszorításáért (PBTV) az 1998. évi, bűnözésről és törvénytelenségekről szóló Törvény hívta életre. Arra irányulnak, hogy összehozzák a helyi rendőri szerveket és rendőrhatóságokat más szervezetekkel, mint például a helyi önkormányzatokkal, a próbaidős, egészségügyi, oktatási és szociális szolgálatokkal, a helyi üzleti körökkel és a tágabb értelemben vett helyi közösséggel. Minden egyes PBTV-nek feladata, hogy felmérje a bűnözést a felügyelete alatt álló körzetben, stratégiát dolgozzon ki a kezelésére, továbbá biztosítsa annak végrehajtását és felügyeletét. A PBTV-k speciálisan meghatározott kötelezettsége, hogy konzultáljanak az etnikai kisebbségek alkotta helyi közösségekkel az őket érintő bűncselekmények kapcsán.
A partnerség egy filozófiába átmenő intézményesített megállapodás. Ez egy lehetőség a közös cél megvalósításának elősegítésére, azáltal, hogy az egyes szereplők, függetlenül attól, hogy közösségi vagy privát, kollektív vagy individuális szereplők, saját tartalékaikból merítve közös felelősséget vállalnak.
Bejegyzés: Helyi biztonság - a rendőrség szerepe:kezet nyújtani a polgároknak
