2010. január 1.
2010. első bejegyzéseként mi is lehetne méltóbb, mint arról
tudósítás, hogy a december 1-i szekszárdi ankét után napokon belül
elkészül az összes ajánlás, amelyet a célcsoportok, és személyek
megkapnak.
A programról tudósítások itt:
Az ankét résztvevői által készített, a civil
szervezeteknek és személyeknek szóló ajánlást közzéteszem,
időközben felkerült a REMET honlapjára is:
Rendészeti Megelőzési Társaság
NYÍLT LEVÉL
a
biztonságunkért tenni akaróktól
A Rendészeti Megelőzési Társaság (REMET) 2008-ban alakult
politikamentes, kiemelten közhasznú, országos hatókörrel működő
társadalmi szervezet. Vállalt közösségi feladata a bűnmegelőzés, az
áldozatvédelem, a közrend és közbiztonság védelmének segítése civil
eszközökkel. Tagjai rendészeti vonalon tapasztalatokat szerzett,
illetve a bűnmegelőzést szakértői szinten támogató, szakmájukban
elismert – többnyire nyugdíjas - személyek.
A Társaság 2009. december 1-én, a rendőrségi bűnmegelőzés
szervezeti megalakulásának 20. évfordulóján meghívott szakemberek
részvételével szűk körű összejövetelt szervezett Szekszárdon,
melynek témája a biztonságkultúra, a közösségi rendészet, a
bűnmegelőzés, és ehhez kapcsolódóan a civil lehetőségek helyzetének
áttekintése volt.
A résztvevőket – elismerve a rendészet dolgozóinak áldozatos
és civil segítőinek önzetlen, önkéntes munkáját - aggodalommal
tölti el az elmúlt húsz év következményeként kialakult helyzet. Jól
érzékelhető, hogy az állampolgárok féltik a jövőjüket, nem érzik
magukat annyira biztonságban, mint ahogy az a politikai és időnként
a szakmai kommunikációban megjelenik. Káros társadalmi folyamatok
indultak el, amelyek veszélyeztetik a helyi biztonsággal, a
közbiztonsággal, a rendészettel, a bűnmegelőzéssel kapcsolatos
közösségi elvárások teljesülését.
A több választási ciklusban is tetten érhető átgondolatlan,
megalapozatlan, kiszámíthatatlan döntések következtében
összehangolatlan, érzelem-vezérelt helyi kezdeményezések indultak
el. Ezek ugyan felfoghatók egyfajta lakossági válaszreakciókként,
ugyanakkor beláthatatlan következményekkel járhatnak. Időnként a
hivatalos válaszok is átgondolatlanok ezekre.
Az integrált városfejlesztési stratégiák elkészítéséhez ugyan
európai ajánlásokat figyelembe véve fogtak hozzá, ám a valós
lakossági igényeket nem vették tekintetbe, előzetesen nem történt
hatásvizsgálat, és ezek a dokumentumok nem igazodnak a nemzeti
jogrendünkben meglévő, hatályos előírásokhoz sem. Sajnos a civil
oldal, a biztonságukért aggódók közössége méltó módon nem vehetett
részt ezekben a folyamatokban.
Álláspontunk, hogy minél előbb hosszú távú, konszenzuson
alapuló, a kapcsolódó szakterületeket átfogó nemzeti rendészeti
– közigazgatási - biztonsági szakpolitika kialakításával együtt
járó megoldások szükségesek.
A szekszárdi tanácskozás szakemberei hisznek a közösségi
típusú rendészeti gondolkodásban. A módszer elterjesztése a
Rendőrségen, a közigazgatáson belül eddig nem történt meg, igaz,
hogy nyíltan el sem utasították.
Szerencsére az országban néhány helyen elkezdték már a
közösségi rendészet alkalmazását, és a helyi szinteken láthatóan
remekül működik. Ezekből a gyakorlatokból tudunk erőt meríteni a
jövő megoldásaihoz, a módszer terjesztéséhez.
A tanácskozás fontosabb
megállapításai:
Minden polgár elidegeníthetetlen joga, hogy személyét,
vagyonát, jelenét és jövőjét biztonságban tudja. A helyben
felmerült biztonsági kérdéseket helyben, leginkább helyi erőkkel és
eszközökkel lehet megoldani. Javasoljuk, hogy az ott lakók
segítségével mérjék fel a közösségi igényeket, lehetőségeket, és
ehhez igazítsák a konkrét válaszlépéseket.
A polgár, az egyes ember is felelős a saját biztonságáért,
személyének, vagyontárgyainak védelméért, a közterületek rendjéért.
Ezért jó lenne, ha nemcsak beleszólhatnának az őket érintő
kérdésekbe, hanem tevékenyen részt is vállalnának az új kihívások
kezelésében. Ehhez korrekt tájékoztatás és korszerű szervező munka
szükséges.
Gyökeres szemléletváltás, viszonyulás-váltás és ezek
teljes körű képviselete indokolt a nagyobb biztonság hatékonyabb
megoldása érdekében. A megújulás esélyének megteremtéséhez
következetesen szakítani kell a régi mechanizmusokkal. Kívánatos
előtérbe helyezni a kooperáció, koordináció és kommunikáció (a
„három K”) összhangját.
Elérkezett az ideje, hogy közösségi
típusú rendészetet teremtsünk hazánkban is!
A reagáló típusú rendészet már nem elegendő, önmagában nem
hatékony. Ne várjuk meg, amíg a baj bekövetkezik, hanem proaktív
megoldásokkal védjük meg elért eredményeinket, és teremtsük meg
azok fenntarthatóságát – ha másként nem megy, akkor helyben, saját
erőből.
Csak a mérhető, minőség alapú biztonságszolgáltatás tudja
javítani a biztonságérzetet. Közös erővel kell elérni az állami és
önkormányzati szervek biztonsággal kapcsolatos számon
kérhetőségét.
A felső szintű döntéshozók tudják megkeresni a központi és
helyi források még rejtett tartalékait, vagy tudnak olyan forrást
képezni, amelyet a helyi közösségi biztonság megteremtése és
fenntartása érdekében csatasorba tudnak állítani, és amelyet igény
szerint, folyamatosan, tervszerűen és rendszerszerűen elérhetővé is
tesznek. A jelenlegi pályázati rendszer kiszámíthatatlan,
rendszerszerű hiányosságai miatt nem megfelelő, ezért új,
hatékonyan működő struktúra szükséges, melynek kialakításához
számos európai példát találtunk.
Fontos olyan bűnmegelőzési szakemberek alkalmazása, akik
felügyelik, koordinálják, irányítják a felhasználást, megteremtik
az átláthatóságot, az elszámolhatóságot, és biztosítják a lakosság
felé a visszacsatolást, elvégzik a lakossági elégedettség mérését.
Indokolt olyan eljárásrendben megállapodni, amely biztosítja, hogy
a biztonság és környezettudatosság (integrált környezetfejlesztés)
minden döntésben elsődlegességet élvezzen.
A politika érezhetően erős rendészetet szeretne kialakítani,
amivel egyet értünk akkor, ha az egy valóban hatékony, korszerű,
ügyfélorientált, minőségi alapon, mérhető módon működő, a biztonság
és rendészet terén érdemi koordinációs szerepet betöltő,
partneri rendészet és
rendőrség. Ezért
elengedhetetlennek tartjuk a rendészeti szervezetek ilyen irányú
átalakítását, feladat meghatározását.
A résztvevőkből megalakult az Országos Civil Biztonsági és
Bűnmegelőzési Műhely, amely a helyi biztonsági, bűnmegelőzési
kérdésekben igyekszik a civil erőket egyesíteni, a bevált jó
módszereket terjeszteni, és partnerséget kínál az állami és
önkormányzati feladatok végrehajtásának segítéséhez.
Megfogalmazásaink nem óhajok és üres szándékok, hanem kiérlelt
ajánlások, javaslatok, amelyeket készek vagyunk képviselni a
Nemzeti Civil Kerekasztal illetékes fórumain. A civilek a rengeteg
tudás és tapasztalat birtokában képesek segíteni a fejlődést, a
továbblépést. Nem teszünk egyebet, mint segítő kezet nyújtunk
minden érintett felé, nyitottak vagyunk a partneri együttműködésre,
segítünk a legjobb megoldások megkeresésében.
Civil eszközökkel tesszük a dolgunkat, és hisszük, tudjuk,
hogy az alulról jövő kezdeményezésekkel, az összefogással,
hitünkkel és tenni akarásunkkal nagyon sok minden elérhető,
megvalósítható. Számos példa mutatja, hogy akár önkéntes munkában
is működtethető ilyen jellegű tevékenység. Emellett át tudunk
vállalni fontos állami feladatokat is, és sokkal kevesebb pénzből,
sok ember civil összefogásával, önkéntes feladatvállalásával
képesek vagyunk fontos közösségi ügyeket működtetni.
A szekszárdi műhely-munka eredményeiből következő célirányos
megállapításokat eljuttatjuk a közjogi méltóságokhoz, a parlamenti
döntéshozókhoz, az önkormányzatok, a Rendőrség, valamint a szakmai
civil szervezetek képviselőihez.
Az Országos Civil Biztonsági és Bűnmegelőzési Műhely
folyamatosan nyitott a csatlakozni szándékozó civil
szervezetek és magánszemélyek felé. Tartson velünk Ön is a
biztonságunkat megerősítő szolgálatunkban, hiszen
„…miénk a felelősség önmagunkért, egymásért, minden
létezőért és a közös jövőnkért.”
(Meszlényi Attila)
Budapest, 2009. december 30.
A résztvevők nevében:
Dr. Diószegi Gábor
elnök
Ajánlás és javaslat
civil szervezeteknek és
személyeknek
Minden állampolgár elidegeníthetetlen joga, hogy
személyét, vagyonát, környezetét, jövőjét biztonságban tudja. Joga
van olyan közösségben élni, amely biztosítja a tagjait arról, hogy
nyugodtan hajthatják álomra a fejüket, hogy nem kell állandóan a
támadások kivédésére figyelniük, hogy élhetik a saját, megszokott,
kialakított életüket. A biztonságkultúra ugyanolyan fontos
része az egyesült Európának, mint az egészségügy, vagy az
oktatás.
Senki nem tud hatékonyabban tenni a saját biztonságáért, mint
maga a polgár, illetve a közösség. Fontos állampolgári jog, hogy
engedjék tenni az embereket saját biztonságuk megvédése
érdekében! A hatóságoknak csak akkor kelljen beavatkozniuk, ha már
az elsődleges erőszakmentes civil fellépés nem elegendő. Különösen
indokolt ez a mai körülmények között.
A két évtizede tartó politikai csatározások, a hatalomért
folytatott harc, az állampolgárok érdekeit gyakran figyelmen kívül
hagyó döntések, a hatás- és következmény-vizsgálatok nélküli ad hoc
döntések, ugyanakkor a civil szervezetek megerősödése és
fokozódó részvétele arra a következtetésre juttatják az
embereket, hogy éljenek alkotmányos jogaikkal, és lépjenek fel az
egyes állampolgárok, a lakóhelyi közösségek, a társadalom és a
közös jövőnk érdekében.
2009. december 1-én a REMET szervezésében egy gondolkodó
embereket tömörítő műhelymunka indult meg Szekszárdon, hogy a
biztonságkultúra és a bűnmegelőzés helyzetét áttekintse, és a
közösségek életminőségének, biztonságának javítása érdekében
próbáljon javaslatokat, tennivalókat megfogalmazni. A
műhelymunka tapasztalatait rendszereztük, és tömörített
ajánlások formájában adjuk közre azzal a nem titkolt
szándékkal, hogy további civil szervezeteket és tenni akaró
személyeket nyerjünk meg az ügynek.
Az első és legfontosabb, hogy a civil részvétel
területén gyökeres szemléletváltás és ennek következetes
képviselete szükséges. A döntés-előkészítésekben és a döntésekben,
később a végrehajtásban és annak ellenőrzésében elengedhetetlen a
biztonság– és környezettudatos gondolkodás, és ebben a civilek
cselekvő részvétele.
Minden esetben javasoljuk érvényesíteni a „szabályok –
szereplők – koncepció” hármasságának elvét, pontosan nevesítve a
szereplőket, meghatározva a szabályokat, amely a konszenzuson
alapuló koncepció érvényesítését garantálja. Mindez a „3K”
(koordináció, kooperáció, kommunikáció) jegyében kivitelezve
sikeressé teszi a civil fellépést.
Fontos, hogy a közösséget érintő kérdésekben mindig
érvényesüljön a kompetencia elv. A folyamatokban érdekelt,
pozitívan motivált, döntésre alkalmas személyek és fórumok vegyenek
részt, akik felkészülnek a részvételre és a munkára. A jó szándék
önmagában kevés!
Az eddigi civil kezdeményezések sikerét korlátozta,
hogy nem „egy nyelven” beszélnek az érintettek, ezért fontos, hogy
az adott kérdéskörhöz tartozó fogalmakat az érintettek előzetesen
egyeztessék, és mind szakmailag, mind politikailag, mind
köznyelvileg, valamint a média nyelvén is tegyék azonos
értelművé.
Az azonos nyelven beszélés támogassa az
érdekérvényesítést, az értékteremtést, amelyen belül a hozzáadott
érték kapjon kiemelt szerepet, motiválja az érdekelteket a tenni
akarásra. Mindez törvényesen és a szakmaiság, a minőségre törekvés
jegyében valósuljon meg.
Következetesen támogatni kell a helyi
kezdeményezéseket, a civil hálózatokat. Az állami biztonsági,
rendészeti, közigazgatási tevékenység nem nélkülözheti az egyén, a
kis közösség szimpátiáját, toleranciáját, támogatását, ezért a
helyi hálózatok létrehozása kiemelt jelentőségű bármely probléma-
és kérdéskörben, amely az életminőséget javítja.
Mindig meg lehet és meg is kell találni azt a
közösségformáló, koordináló szerepet, szereplőt, ami, vagy aki az
érdekeket jól képviseli.
Az élet- és vagyonvédelem javítása érdekében erősíteni
indokolt a bűnmegelőzési helyi, közösségi hálózatokat, át kell adni
a legjobb tapasztalatokat e téren is, és ebbe bevonni az
állampolgárokat minden lehetséges módon és fórumon.
Elengedhetetlen a komplex környezetfejlesztést segítő
és ezzel az életminőséget javító CIVIL TUDÁSBÁZIS létrehozása,
amely kiemelten kezeli a „The Best Practice” (A legjobb gyakorlat)
témakört, vagyis lehetővé teszi „A legeredményesebb országos
közösségi rendészeti megoldás” rendszerének működtetését, ezzel is
támogatva a közösségi rendészet hatékonyságát.
A civil
szervezeteknek javasoljuk a Nemzeti Biztonsági Kerekasztal
minél több területében való részvételt, amelyet az Országos Civil
Biztonsági és Bűnmegelőzési Műhely megalakításával és
működtetésével támogatunk.
Az országos műhelymunka során mindenképpen szükséges a
komplex nemzeti biztonság, ezen belül a közösségi biztonság és
közösségi rendészet folyamat-rendszer és hálózatos szemléletű
átgondolása, a vonatkozó szabályozás szakmailag garantált
felülvizsgálata, a hosszú távú képességtervezés és
életminőség-javítás civil szervezetek bevonásával történő
megvalósításának elindítása.
Rólunk, polgárokról ne döntsenek nélkülünk! Mi - mint
az állam polgárai - tevőlegesen is hozzá kívánunk járulni az állami
működéshez. Szeretnénk, ha a befizetett adó és egyéb terhek fejében
olyan életminőséget kapnánk, ami egyenesen arányos a
hozzájárulással. Szeretnénk, ha ebben a civil szervezetek nagyobb
szerepet kaphatnának, és a cselekvés mezejére
lépnének.
Olyan összefogást és
partnerséget ajánlunk minden civil szerveződésnek, minden
polgárnak, amelyben együttműködhet a helyi közigazgatási,
közhatalmi és rendészeti szervekkel az életterükben kívánatos
biztonsági kérdések kialakításában, garantálásában.
Ehhez aktív részvétel szükséges, tehát fogjunk össze!
A mi szerveződésünk segít egy jól működő struktúra kialakításában,
a legjobb gyakorlatok bemutatásában és kialakításában, a közös
tevékenység beindításában.
Tegyenek Önök is a saját biztonságuk érdekében! Ne
engedjük, hogy a közösségekben eluralkodjon a jogsértés, az
antiszociális magatartás. Az együtt meghatározott rendet védjük meg
együtt, és ehhez teremtsük meg az érintettek
összefogását!
Az Országos Civil Biztonsági és Bűnmegelőzési Műhely
folyamatosan nyitott a csatlakozni szándékozó civil szervezetek és
magánszemélyek felé. Tartson velünk Ön is a biztonságunkat
megerősítő szolgálatunkban, hiszen
„…miénk a felelősség önmagunkért, egymásért, minden
létezőért és a közös jövőnkért.”
(Meszlényi Attila)
Budapest, 2009. december 30.
A résztvevők nevében:
Dr. Diószegi Gábor
elnök
Az Országos Civil Biztonsági és
Bűnmegelőzési Műhely alapító tagjai:
Baán Pál nyugalmazott rendőr alezredes, a REMET
titkára, a Belügyminisztérium és az Igazságügyi és Rendészeti
Minisztérium volt bűnmegelőzési nemzetközi kapcsolattartója,
2001-2006 között EUCPN (Európai Bűnmegelőzési Hálózat) volt magyar
képviselője, 2006-2007 között helyettes
képviselője.
Szakterület: nemzetközi bűnmegelőzési rendszerek,
nemzetközi bűnmegelőzési szervezetek.
Borda Károly polgári védelmi alezredes, a
Polgári Védelem Szekszárdi Kirendeltség vezetője, a szekszárdi
„Szőlő-Szem Mozgalom”
koordinátora.
Szakterület:
kárelhárítás, kár elleni védekezés, szolgálatszervezés-, és
ellátás.
Dr. Diószegi Gábor nyugállományú rendőr
alezredes, rendőrségi főtanácsos, a REMET elnöke, Magyar
Köztársaság Érdemkeresztjének kitüntetettje, jogász, az Országos
Rendőr-főkapitányság és az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium
rendészeti bűnmegelőzési tevékenységének volt
szakirányítója.
Szakterület: általános
bűnmegelőzés, ifjúságvédelem, drogprevenció.
Diószegi Judit rendőr százados, addiktológiai
konzultáns, a Budapesti Rendőr-főkapitányság Bűnmegelőzési Osztály
főelőadója.
Szakterület:
ifjúságvédelem, drogprevenció, környezetvédelem.
Hargitai Márta nyugállományú rendőr
alezredes, az Országos Rendőr-főkapitányság Fejlesztési
Programirodájának volt főmunkatársa, a Fővárosi
Közterület-felügyelet bűnmegelőzési referense, vezető
főtanácsos.
Szakterület: közrend,
közbiztonság, közlekedés-biztonság, bűnmegelőzés, közterületi rend
és rendészet, közösségi rendészet, stratégiai tervezés,
minőségirányítás alapkérdései, környezetvédelem, nők és férfiak
esélyegyenlősége (gender) kommunikáció.
János Anna, a Szekszárdi Polgárőr Egyesület
titkára.
Szakterület: civil
szervezetek vezetése, gyakorlati polgárőr munka.
Kopasz Árpád nyugállományú rendőr
dandártábornok, miniszteri díjas rendőrségi főtanácsos, volt megyei
rendőrfőkapitány, az Országos Rendőr-főkapitányság Személyügyi
Szolgálatának, majd Fejlesztési Programirodájának volt
vezetője.
Szakterület:
közrendvédelem, közlekedésrendészet, csapatszolgálat, rendészeti
kérdések, bűn- és balesetmegelőzés, szenvedélybetegségek
(fülakupunktúrás addiktológia), természetgyógyászat, minőségügy,
szervezetfejlesztés és tanácsadás, vezetéselmélet, stratégiai
tervezés, emberi erőforrás-gazdálkodás, civil szervezetek
fejlesztése.
Dr. Kovács Sándor nyugállományú ezredes,
címzetes főiskolai docens, jogász, az Országos Rendőr-főkapitányság
Közrendvédelmi Osztály volt vezetője, Újbuda Közterület-felügyelet
igazgatója.
Szakterület: rendőrségi
közbiztonsági, közterületi feladatok, rendészeti kérdések.
Major Zsolt nyugállományú rendőr alezredes, a
Zala Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnmegelőzési Osztály volt
megbízott vezetője.
Szakterület: általános
bűnmegelőzési, kortárssegítő képzés, települési összefogás.
Pócs Margit köztisztviselő, Szekszárd MJV
Polgármesteri Hivatal kulturális és civil referense, a Szekszárdi
Mentálhigiénés Műhely elnöke, a Magyar Kultúra
Lovagja.
Szakterület: népművelő,
okleveles középiskolai matematika tanár, örömtréner, mentálhigiénés
szakember, UNICRI-ENSZ prevenciós tréner.
Dr. Teke András PhD. nyugalmazott határőr
ezredes, határőrségi főtanácsos, a volt Határőrség Országos
Parancsnokság Stratégiai Tervező és Minőségfejlesztési (Önálló)
Osztály vezetője.
Szakterület: őrzés -
rendészet - biztonság, határrendészet - határbiztonság elmélete,
minőségirányítási rendszerek, stratégiai tervezés,
elemzés-értékelés, vezetéselmélet, folyamat-,
rendszerszemlélet.
A csatlakozni szándékozók a
kapcsolat felvétel érdekében csatlakozhatnak blogomhoz, (szavazzon
is persze akinek tetszik)
egyidejűleg fordulhatnak az alábbi elérhetőségek
valamelyikéhez csatlakozási szándékuk
kinyilvánítására:
Rendészeti Megelőzési Társaság (REMET)
Bejegyzés:
4.Pk.60.198/4.; Társadalmi egyesület nyilvántartási száma: TE
5292; Adószám: 18721223-1-13
Boldog Újévet, sok sikert az
elindult kezdeményezés útján!
További tudósításokat a
kapott ajánlások szerint végzem.
Sziasztok!
Nagyon drukkolok,hogy az ajánlás/javaslat-ot elfogadják,mivel nagyon szükséges,hogy helyi szinteken ne csak reagálás hanem sikeres megelőzés is legyen.Az alapitótagok neves szaktekintélyek.Remélem van köztük egyetértés és senki nem lesz köztük kerékkötő,mint a múltban más kompetens személyek között ezt sajnos lehetett tapasztalni.
Gordonnak igaza van a kérdésében,hogy mitől lesz jobb ha ezek az emberek civilben folytatják,mitől lesz jobb a közbiztonság,de bizzunk benne mivel értjük az irányvonalat ami jobb a mostani politikai irányvonalnál (csak a rendőrsé erősitése) ami csak duma és látszat megoldásokból áll és nem is végleges.
Freemen Gordon!
Ennyire még nem értettem veled egyet mint most amit a fegyvertörvényről irtál.
Ebben teljesen egyetértek,mivel én is ebben a cipőben járok.A hatóságok hivatalból üldözik azt akinek engedélye van (mindegy milyen célból).Természetesen sajnos ez a Magyar rendőrség irányelve,hogy betiltani,betiltani és betiltani.Európában csak az Angolok fegyvertörvénye szigorúbb a mienkénél.
Szlovákiában még sorozatlövő lőfegyvere is lehet engedéllyel az állampolgáruknak.Szlovákiában és számos környező országban annyi kell az éles önvédelmi fegyver tartásához,mint nálunk kellet 2004 előtt a gáz-riasztó fegyverhez.(Most nem bontom le mik ezek).
Erről órákat tudnék irni,mivel ebben a témakörben nagyon képben vagyok.Sajnos a civil lobbi ebben sem működik,mivel nem engedik odafennt.A vadászokat sújtja legkevésbé a törvény,mivel sokan vadásznak a politikusaink közül is ami évtizedekre visszanyúló hagyomány.
Üdv:felügyelő4
Gordon, köszönöm a hivatkozott linkre ugrás nem működését, jelzem a gépháznak, kérem majd intézkedésüket.
@felügyelő4: Felügyelő az 1.bejegyzésedhez: azt gondolom, ha a célcsoportok megkapják az ajánlásokat, nem pusztán elfogadniuk érdemes. Én arra számítok, hogy lesznek rá valamilyen reakciók. Majd meglátjuk.
@felügyelő4: Köszönöm!
Igaz!A vadászati jog is állami monopólium, -amit max átengednek.