2010. január 1.

2010. első bejegyzéseként mi is lehetne méltóbb, mint arról tudósítás, hogy a december 1-i szekszárdi ankét után napokon belül elkészül az összes ajánlás, amelyet a célcsoportok, és személyek megkapnak.
A programról tudósítások itt: 
Az ankét résztvevői által készített, a civil szervezeteknek és személyeknek szóló ajánlást közzéteszem, időközben felkerült a REMET honlapjára is:
 
 
NYÍLT LEVÉL
a biztonságunkért tenni akaróktól
 
A Rendészeti Megelőzési Társaság (REMET) 2008-ban alakult politikamentes, kiemelten közhasznú, országos hatókörrel működő társadalmi szervezet. Vállalt közösségi feladata a bűnmegelőzés, az áldozatvédelem, a közrend és közbiztonság védelmének segítése civil eszközökkel. Tagjai rendészeti vonalon tapasztalatokat szerzett, illetve a bűnmegelőzést szakértői szinten támogató, szakmájukban elismert – többnyire nyugdíjas - személyek.
 
A Társaság 2009. december 1-én, a rendőrségi bűnmegelőzés szervezeti megalakulásának 20. évfordulóján meghívott szakemberek részvételével szűk körű összejövetelt szervezett Szekszárdon, melynek témája a biztonságkultúra, a közösségi rendészet, a bűnmegelőzés, és ehhez kapcsolódóan a civil lehetőségek helyzetének áttekintése volt.
 
A résztvevőket – elismerve a rendészet dolgozóinak áldozatos és civil segítőinek önzetlen, önkéntes munkáját - aggodalommal tölti el az elmúlt húsz év következményeként kialakult helyzet. Jól érzékelhető, hogy az állampolgárok féltik a jövőjüket, nem érzik magukat annyira biztonságban, mint ahogy az a politikai és időnként a szakmai kommunikációban megjelenik. Káros társadalmi folyamatok indultak el, amelyek veszélyeztetik a helyi biztonsággal, a közbiztonsággal, a rendészettel, a bűnmegelőzéssel kapcsolatos közösségi elvárások teljesülését.
 
A több választási ciklusban is tetten érhető átgondolatlan, megalapozatlan, kiszámíthatatlan döntések következtében összehangolatlan, érzelem-vezérelt helyi kezdeményezések indultak el. Ezek ugyan felfoghatók egyfajta lakossági válaszreakciókként, ugyanakkor beláthatatlan következményekkel járhatnak. Időnként a hivatalos válaszok is átgondolatlanok ezekre.
 
Az integrált városfejlesztési stratégiák elkészítéséhez ugyan európai ajánlásokat figyelembe véve fogtak hozzá, ám a valós lakossági igényeket nem vették tekintetbe, előzetesen nem történt hatásvizsgálat, és ezek a dokumentumok nem igazodnak a nemzeti jogrendünkben meglévő, hatályos előírásokhoz sem. Sajnos a civil oldal, a biztonságukért aggódók közössége méltó módon nem vehetett részt ezekben a folyamatokban.
 
Álláspontunk, hogy minél előbb hosszú távú, konszenzuson alapuló, a kapcsolódó szakterületeket átfogó nemzeti rendészeti – közigazgatási - biztonsági szakpolitika kialakításával együtt járó megoldások szükségesek.
 
A szekszárdi tanácskozás szakemberei hisznek a közösségi típusú rendészeti gondolkodásban. A módszer elterjesztése a Rendőrségen, a közigazgatáson belül eddig nem történt meg, igaz, hogy nyíltan el sem utasították.
Szerencsére az országban néhány helyen elkezdték már a közösségi rendészet alkalmazását, és a helyi szinteken láthatóan remekül működik. Ezekből a gyakorlatokból tudunk erőt meríteni a jövő megoldásaihoz, a módszer terjesztéséhez.
 
 
A tanácskozás fontosabb megállapításai:
Minden polgár elidegeníthetetlen joga, hogy személyét, vagyonát, jelenét és jövőjét biztonságban tudja. A helyben felmerült biztonsági kérdéseket helyben, leginkább helyi erőkkel és eszközökkel lehet megoldani. Javasoljuk, hogy az ott lakók segítségével mérjék fel a közösségi igényeket, lehetőségeket, és ehhez igazítsák a konkrét válaszlépéseket.
 
A polgár, az egyes ember is felelős a saját biztonságáért, személyének, vagyontárgyainak védelméért, a közterületek rendjéért. Ezért jó lenne, ha nemcsak beleszólhatnának az őket érintő kérdésekbe, hanem tevékenyen részt is vállalnának az új kihívások kezelésében. Ehhez korrekt tájékoztatás és korszerű szervező munka szükséges.
 
Gyökeres szemléletváltás, viszonyulás-váltás és ezek teljes körű képviselete indokolt a nagyobb biztonság hatékonyabb megoldása érdekében. A megújulás esélyének megteremtéséhez következetesen szakítani kell a régi mechanizmusokkal. Kívánatos előtérbe helyezni a kooperáció, koordináció és kommunikáció (a „három K”) összhangját.
 
Elérkezett az ideje, hogy közösségi típusú rendészetet teremtsünk hazánkban is!
A reagáló típusú rendészet már nem elegendő, önmagában nem hatékony. Ne várjuk meg, amíg a baj bekövetkezik, hanem proaktív megoldásokkal védjük meg elért eredményeinket, és teremtsük meg azok fenntarthatóságát – ha másként nem megy, akkor helyben, saját erőből.
Csak a mérhető, minőség alapú biztonságszolgáltatás tudja javítani a biztonságérzetet. Közös erővel kell elérni az állami és önkormányzati szervek biztonsággal kapcsolatos számon kérhetőségét.
 
A felső szintű döntéshozók tudják megkeresni a központi és helyi források még rejtett tartalékait, vagy tudnak olyan forrást képezni, amelyet a helyi közösségi biztonság megteremtése és fenntartása érdekében csatasorba tudnak állítani, és amelyet igény szerint, folyamatosan, tervszerűen és rendszerszerűen elérhetővé is tesznek. A jelenlegi pályázati rendszer kiszámíthatatlan, rendszerszerű hiányosságai miatt nem megfelelő, ezért új, hatékonyan működő struktúra szükséges, melynek kialakításához számos európai példát találtunk.
 
Fontos olyan bűnmegelőzési szakemberek alkalmazása, akik felügyelik, koordinálják, irányítják a felhasználást, megteremtik az átláthatóságot, az elszámolhatóságot, és biztosítják a lakosság felé a visszacsatolást, elvégzik a lakossági elégedettség mérését. Indokolt olyan eljárásrendben megállapodni, amely biztosítja, hogy a biztonság és környezettudatosság (integrált környezetfejlesztés) minden döntésben elsődlegességet élvezzen.
 
A politika érezhetően erős rendészetet szeretne kialakítani, amivel egyet értünk akkor, ha az egy valóban hatékony, korszerű, ügyfélorientált, minőségi alapon, mérhető módon működő, a biztonság és rendészet terén érdemi koordinációs szerepet betöltő, partneri rendészet és rendőrség. Ezért elengedhetetlennek tartjuk a rendészeti szervezetek ilyen irányú átalakítását, feladat meghatározását.
 
A résztvevőkből megalakult az Országos Civil Biztonsági és Bűnmegelőzési Műhely, amely a helyi biztonsági, bűnmegelőzési kérdésekben igyekszik a civil erőket egyesíteni, a bevált jó módszereket terjeszteni, és partnerséget kínál az állami és önkormányzati feladatok végrehajtásának segítéséhez.
 
Megfogalmazásaink nem óhajok és üres szándékok, hanem kiérlelt ajánlások, javaslatok, amelyeket készek vagyunk képviselni a Nemzeti Civil Kerekasztal illetékes fórumain. A civilek a rengeteg tudás és tapasztalat birtokában képesek segíteni a fejlődést, a továbblépést. Nem teszünk egyebet, mint segítő kezet nyújtunk minden érintett felé, nyitottak vagyunk a partneri együttműködésre, segítünk a legjobb megoldások megkeresésében.
 
Civil eszközökkel tesszük a dolgunkat, és hisszük, tudjuk, hogy az alulról jövő kezdeményezésekkel, az összefogással, hitünkkel és tenni akarásunkkal nagyon sok minden elérhető, megvalósítható. Számos példa mutatja, hogy akár önkéntes munkában is működtethető ilyen jellegű tevékenység. Emellett át tudunk vállalni fontos állami feladatokat is, és sokkal kevesebb pénzből, sok ember civil összefogásával, önkéntes feladatvállalásával képesek vagyunk fontos közösségi ügyeket működtetni.
 
A szekszárdi műhely-munka eredményeiből következő célirányos megállapításokat eljuttatjuk a közjogi méltóságokhoz, a parlamenti döntéshozókhoz, az önkormányzatok, a Rendőrség, valamint a szakmai civil szervezetek képviselőihez.
 
Az Országos Civil Biztonsági és Bűnmegelőzési Műhely folyamatosan nyitott a csatlakozni szándékozó civil szervezetek és magánszemélyek felé. Tartson velünk Ön is a biztonságunkat megerősítő szolgálatunkban, hiszen
„…miénk a felelősség önmagunkért, egymásért, minden létezőért és a közös  jövőnkért.”                                                                                                                                                                         (Meszlényi Attila)
 
Budapest, 2009. december 30.
 
                                                                                                 A résztvevők nevében:
 
                                                                                                  Dr. Diószegi Gábor
                                                                                                              elnök
 
 
Ajánlás és javaslat
civil szervezeteknek és személyeknek
 
Minden állampolgár elidegeníthetetlen joga, hogy személyét, vagyonát, környezetét, jövőjét biztonságban tudja. Joga van olyan közösségben élni, amely biztosítja a tagjait arról, hogy nyugodtan hajthatják álomra a fejüket, hogy nem kell állandóan a támadások kivédésére figyelniük, hogy élhetik a saját, megszokott, kialakított életüket. A biztonságkultúra ugyanolyan fontos része az egyesült Európának, mint az egészségügy, vagy az oktatás.
 
Senki nem tud hatékonyabban tenni a saját biztonságáért, mint maga a polgár, illetve a közösség. Fontos állampolgári jog, hogy engedjék tenni az embereket saját biztonságuk megvédése érdekében! A hatóságoknak csak akkor kelljen beavatkozniuk, ha már az elsődleges erőszakmentes civil fellépés nem elegendő. Különösen indokolt ez a mai körülmények között.
 
A két évtizede tartó politikai csatározások, a hatalomért folytatott harc, az állampolgárok érdekeit gyakran figyelmen kívül hagyó döntések, a hatás- és következmény-vizsgálatok nélküli ad hoc döntések, ugyanakkor a civil szervezetek megerősödése és fokozódó részvétele arra a következtetésre juttatják az embereket, hogy éljenek alkotmányos jogaikkal, és lépjenek fel az egyes állampolgárok, a lakóhelyi közösségek, a társadalom és a közös jövőnk érdekében.
 
2009. december 1-én a REMET szervezésében egy gondolkodó embereket tömörítő műhelymunka indult meg Szekszárdon, hogy a biztonságkultúra és a bűnmegelőzés helyzetét áttekintse, és a közösségek életminőségének, biztonságának javítása érdekében próbáljon javaslatokat, tennivalókat megfogalmazni. A műhelymunka tapasztalatait rendszereztük, és tömörített ajánlások formájában adjuk közre azzal a nem titkolt szándékkal, hogy további civil szervezeteket és tenni akaró személyeket nyerjünk meg az ügynek.
 
 Az első és legfontosabb, hogy a civil részvétel területén gyökeres szemléletváltás és ennek következetes képviselete szükséges. A döntés-előkészítésekben és a döntésekben, később a végrehajtásban és annak ellenőrzésében elengedhetetlen a biztonság– és környezettudatos gondolkodás, és ebben a civilek cselekvő részvétele.
Minden esetben javasoljuk érvényesíteni a „szabályok – szereplők – koncepció” hármasságának elvét, pontosan nevesítve a szereplőket, meghatározva a szabályokat, amely a konszenzuson alapuló koncepció érvényesítését garantálja. Mindez a „3K” (koordináció, kooperáció, kommunikáció) jegyében kivitelezve sikeressé teszi a civil fellépést.
 
Fontos, hogy a közösséget érintő kérdésekben mindig érvényesüljön a kompetencia elv. A folyamatokban érdekelt, pozitívan motivált, döntésre alkalmas személyek és fórumok vegyenek részt, akik felkészülnek a részvételre és a munkára. A jó szándék önmagában kevés!
 
Az eddigi civil kezdeményezések sikerét korlátozta, hogy nem „egy nyelven” beszélnek az érintettek, ezért fontos, hogy az adott kérdéskörhöz tartozó fogalmakat az érintettek előzetesen egyeztessék, és mind szakmailag, mind politikailag, mind köznyelvileg, valamint a média nyelvén is tegyék azonos értelművé.
 
Az azonos nyelven beszélés támogassa az érdekérvényesítést, az értékteremtést, amelyen belül a hozzáadott érték kapjon kiemelt szerepet, motiválja az érdekelteket a tenni akarásra. Mindez törvényesen és a szakmaiság, a minőségre törekvés jegyében valósuljon meg.
 
Következetesen támogatni kell a helyi kezdeményezéseket, a civil hálózatokat. Az állami biztonsági, rendészeti, közigazgatási tevékenység nem nélkülözheti az egyén, a kis közösség szimpátiáját, toleranciáját, támogatását, ezért a helyi hálózatok létrehozása kiemelt jelentőségű bármely probléma- és kérdéskörben, amely az életminőséget javítja.
Mindig meg lehet és meg is kell találni azt a közösségformáló, koordináló szerepet, szereplőt, ami, vagy aki az érdekeket jól képviseli.
 
Az élet- és vagyonvédelem javítása érdekében erősíteni indokolt a bűnmegelőzési helyi, közösségi hálózatokat, át kell adni a legjobb tapasztalatokat e téren is, és ebbe bevonni az állampolgárokat minden lehetséges módon és fórumon.
 
Elengedhetetlen a komplex környezetfejlesztést segítő és ezzel az életminőséget javító CIVIL TUDÁSBÁZIS létrehozása, amely kiemelten kezeli a „The Best Practice” (A legjobb gyakorlat) témakört, vagyis lehetővé teszi „A legeredményesebb országos közösségi rendészeti megoldás” rendszerének működtetését, ezzel is támogatva a közösségi rendészet hatékonyságát.
 
A civil szervezeteknek javasoljuk a Nemzeti Biztonsági Kerekasztal minél több területében való részvételt, amelyet az Országos Civil Biztonsági és Bűnmegelőzési Műhely megalakításával és működtetésével támogatunk.
Az országos műhelymunka során mindenképpen szükséges a komplex nemzeti biztonság, ezen belül a közösségi biztonság és közösségi rendészet folyamat-rendszer és hálózatos szemléletű átgondolása, a vonatkozó szabályozás szakmailag garantált felülvizsgálata, a hosszú távú képességtervezés és életminőség-javítás civil szervezetek bevonásával történő megvalósításának elindítása.
 
Rólunk, polgárokról ne döntsenek nélkülünk! Mi - mint az állam polgárai - tevőlegesen is hozzá kívánunk járulni az állami működéshez. Szeretnénk, ha a befizetett adó és egyéb terhek fejében olyan életminőséget kapnánk, ami egyenesen arányos a hozzájárulással. Szeretnénk, ha ebben a civil szervezetek nagyobb szerepet kaphatnának, és a cselekvés mezejére lépnének.
 
Olyan összefogást és partnerséget ajánlunk minden civil szerveződésnek, minden polgárnak, amelyben együttműködhet a helyi közigazgatási, közhatalmi és rendészeti szervekkel az életterükben kívánatos biztonsági kérdések kialakításában, garantálásában.
 
Ehhez aktív részvétel szükséges, tehát fogjunk össze! A mi szerveződésünk segít egy jól működő struktúra kialakításában, a legjobb gyakorlatok bemutatásában és kialakításában, a közös tevékenység beindításában.
 
Tegyenek Önök is a saját biztonságuk érdekében! Ne engedjük, hogy a közösségekben eluralkodjon a jogsértés, az antiszociális magatartás. Az együtt meghatározott rendet védjük meg együtt, és ehhez teremtsük meg az érintettek összefogását!
 
Az Országos Civil Biztonsági és Bűnmegelőzési Műhely folyamatosan nyitott a csatlakozni szándékozó civil szervezetek és magánszemélyek felé. Tartson velünk Ön is a biztonságunkat megerősítő szolgálatunkban, hiszen
 
„…miénk a felelősség önmagunkért, egymásért, minden létezőért és a közös jövőnkért.”                                                                                                                                                                          (Meszlényi Attila)
 
Budapest, 2009. december 30.
 
                                                                                                 A résztvevők nevében:
 
                                                                                                  Dr. Diószegi Gábor
                                                                                                              elnök
                                                                                                 dioszegidr@t-online.hu
 
 
Az Országos Civil Biztonsági és Bűnmegelőzési Műhely alapító tagjai:
 
 
Baán Pál nyugalmazott rendőr alezredes, a REMET titkára, a Belügyminisztérium és az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium volt bűnmegelőzési nemzetközi kapcsolattartója, 2001-2006 között EUCPN (Európai Bűnmegelőzési Hálózat) volt magyar képviselője, 2006-2007 között helyettes képviselője.       
Szakterület: nemzetközi bűnmegelőzési rendszerek, nemzetközi bűnmegelőzési szervezetek.
Borda Károly polgári védelmi alezredes, a Polgári Védelem Szekszárdi Kirendeltség vezetője, a szekszárdi „Szőlő-Szem Mozgalom” koordinátora.         
Szakterület: kárelhárítás, kár elleni védekezés, szolgálatszervezés-, és ellátás.
Dr. Diószegi Gábor nyugállományú rendőr alezredes, rendőrségi főtanácsos, a REMET elnöke, Magyar Köztársaság Érdemkeresztjének kitüntetettje, jogász, az Országos Rendőr-főkapitányság és az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium rendészeti bűnmegelőzési tevékenységének volt szakirányítója.     
Szakterület: általános bűnmegelőzés, ifjúságvédelem, drogprevenció.
Diószegi Judit rendőr százados, addiktológiai konzultáns, a Budapesti Rendőr-főkapitányság Bűnmegelőzési Osztály főelőadója.        
Szakterület: ifjúságvédelem, drogprevenció, környezetvédelem. 
Hargitai Márta nyugállományú rendőr alezredes, az Országos Rendőr-főkapitányság Fejlesztési Programirodájának volt főmunkatársa, a Fővárosi Közterület-felügyelet bűnmegelőzési referense, vezető főtanácsos.     
Szakterület: közrend, közbiztonság, közlekedés-biztonság, bűnmegelőzés, közterületi rend és rendészet, közösségi rendészet, stratégiai tervezés, minőségirányítás alapkérdései, környezetvédelem, nők és férfiak esélyegyenlősége (gender) kommunikáció.
János Anna, a Szekszárdi Polgárőr Egyesület titkára.
Szakterület: civil szervezetek vezetése, gyakorlati polgárőr munka.
Kopasz Árpád nyugállományú rendőr dandártábornok, miniszteri díjas rendőrségi főtanácsos, volt megyei rendőrfőkapitány, az Országos Rendőr-főkapitányság Személyügyi Szolgálatának, majd Fejlesztési Programirodájának volt vezetője. 
Szakterület: közrendvédelem, közlekedésrendészet, csapatszolgálat, rendészeti kérdések, bűn- és balesetmegelőzés, szenvedélybetegségek (fülakupunktúrás addiktológia), természetgyógyászat, minőségügy, szervezetfejlesztés és tanácsadás, vezetéselmélet, stratégiai tervezés, emberi erőforrás-gazdálkodás, civil szervezetek fejlesztése.
Dr. Kovács Sándor nyugállományú ezredes, címzetes főiskolai docens, jogász, az Országos Rendőr-főkapitányság Közrendvédelmi Osztály volt vezetője, Újbuda Közterület-felügyelet igazgatója.           
Szakterület: rendőrségi közbiztonsági, közterületi feladatok, rendészeti kérdések.
Major Zsolt nyugállományú rendőr alezredes, a Zala Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnmegelőzési Osztály volt megbízott vezetője.
Szakterület: általános bűnmegelőzési, kortárssegítő képzés, települési összefogás.
Pócs Margit köztisztviselő, Szekszárd MJV Polgármesteri Hivatal kulturális és civil referense, a Szekszárdi Mentálhigiénés Műhely elnöke, a Magyar Kultúra Lovagja.       
Szakterület: népművelő, okleveles középiskolai matematika tanár, örömtréner, mentálhigiénés szakember, UNICRI-ENSZ prevenciós tréner.
Dr. Teke András PhD. nyugalmazott határőr ezredes, határőrségi főtanácsos, a volt Határőrség Országos Parancsnokság Stratégiai Tervező és Minőségfejlesztési (Önálló) Osztály vezetője.       
Szakterület: őrzés - rendészet - biztonság, határrendészet - határbiztonság elmélete, minőségirányítási rendszerek, stratégiai tervezés, elemzés-értékelés, vezetéselmélet, folyamat-, rendszerszemlélet.
A csatlakozni szándékozók a kapcsolat felvétel érdekében csatlakozhatnak blogomhoz, (szavazzon is persze akinek tetszik) egyidejűleg fordulhatnak az alábbi elérhetőségek valamelyikéhez csatlakozási szándékuk kinyilvánítására:
 
Rendészeti Megelőzési Társaság (REMET)
Székhely: 2021 Tahitótfalu, Bem u.2/a.; www.remet.hu
Elérhetőség: tel.: 06/20 9603-168; 06/20 952-4407; e-mail: dioszegidr@t-online.hu
Bejegyzés: 4.Pk.60.198/4.; Társadalmi egyesület nyilvántartási száma: TE 5292; Adószám: 18721223-1-13
 
Boldog Újévet, sok sikert az elindult kezdeményezés útján!
További tudósításokat a kapott ajánlások szerint végzem.